„A tájkép alig változik. Egyik helyen erősebb
a búza, másutt silányabb, de mindenütt búza, kukorica, a lankásokon,
a homokos területen szőlő, az országutak mellett nyiszlett eperfák,
a csatornák és a folyók mentén szegényes, szomorú akácok. Ez vázlatosan
az a környezet, amelyben élünk, amely hatással van ránk…”
Szenteleky Kornél: Ákácok alatt (Részlet)
Az utóbbi másfél évtized kedvezőtlen folyamataival mintegy
párhuzamosan a délvidéki magyarság életében igen erőteljessé vált a hagyományok
felé fordulás, a felfedezésnek, a megismerésnek nem csupán vágya, hanem parancsa
is. Hasonló jelenséggel utoljára talán az 1960-as évek második felében és az
1970-es évek elején találkoztunk, amikor korparancsként fogalmazódott meg a
szülőföld, a táj magyar történetének felfedezése, és az elmúlt hétszáz esztendő
műveltségi eseményeire való fényderítés. Neves irodalomtörténészünk, Bori Imre
szerint „szinte egyszerre kellett irodalomtörténetet, művelődéstörténetet írni,
népköltészeti antológiában fedezni fel azt a gazdag művelődési értékvilágot,
amely az élet és a történelmi események felszíne alatt húzódott meg, és némaságra
volt ítélve”*.
Nagyon fontos ennek a két korszaknak a párhuzamba állítása,
mert ami egy emberöltővel ezelőtt a kutatás és a könyvkiadás, ma a digitalizálás
feladataként fogalmazódik meg. Életünk és szellemi alakulásunk olyan korszakába
léptünk ugyanis, amely a teljességet igényli, s nem lehet meg sem annak az örökségnek
a termékeny felszívása nélkül, amelyet kisebbségi létünk több mint nyolcvan
esztendeje halmozott fel, sem a tájainkkal vonatkozásban álló múlt és hagyomány
tudatosításával, amely a déli végeken is immár több mint ezer éves magyar életre
tekint vissza.
Kulturális életünk, művelődésünk már számba vett emlékeinek
digitalizálásával azt szeretnénk elérni, hogy az eddig kevesek kezébe kerülő
kiadványok lapjai a szerves élet teljességét jelentsék: legyen az folklór vagy
történelem; irodalom vagy zene; bármely művészeti ág, nyelvemlék; szociológia
vagy műemlékvédelem; stb.
* Hagyomány, azonosságtudat, migrációk. In Bori Imre: Identitáskeresőben.
Művelődéstörténeti tanulmányok – művelődéspolitikai cikkek. Újvidék, 2000,
Forum Könyvkiadó, 315. p.
